A Lohr család címere

Dr Lohr Ferenc hangmérnök

Dr Lohr Ferenc - hangmérnök 1904-1994

Filmográfia
Könyvei 
Lohr Pálma

A magyar film első hangmestere

100 éve, 1904. december 17-én született az első igazi magyar filmhangmérnök, Lohr Ferenc. (Mindjárt pontosítani is kellene ifjabb Lohr-ra, vagy Dr. Lohr-ra, hiszen édesapját, a neves templomfestőt szintén Ferencnek hívták.) Persze Lohr fellépése előtt és után is voltak hanggal foglakozó mérnökök, de művészet igényével talán ő közelített először a hangosfilmhez.

Négyéves korában költözött a család Zuglóba, a Gyarmat utcába. Az elemi iskolában hegedülni kezdett, a középiskolában már kotta nélkül játszott és a zenélés szenvedélyévé vált, hegedűművész akart lenni. Emellett ügyesen rajzolt is, ám édesapja nem volt elragadtatva, hogy fia esetleg szintén a művészi hivatást választaná, ennél hasznosabbnak ítélt valami műszaki pályát. Így alakult, hogy az elemi után a mai Reáltanoda utcai főrálba (ma Eötvös Gimnázium) iratták be, ahol magas órszámban tanulta a matematikát, fizikát, kémiát és az idegen nyelveket. Az érettségi után aztán a Műegyetem gépészmérnöki szakára iratkozott be.

Egyik könyvében írja, hogy az egyetem első két éve nem olyan volt, mint amilyennek elképzelte. Azt remélte, hogy új szerkezetekkel, gépcsodákkal ismertetik majd meg, ehelyett azonban Kürschák professzor kilométeres egyenleteket írt a táblára, a műhelygyakorlatokon pedig vaskockareszelés folyt 10-ed mm-es pontossággal. Eközben a zenélést tovább folytatta, napi 4-5 órát gyakorolt, Országh Tivadar volt a mestere. Itt kezdődött a filmekkel való komolyabb kapcsolata: barátaival az egyetem mozijában némafilmekhez zenei kíséretet adott. A film hangjával kapcsolatos esztétikai fejlődésének kiindulópontja lehetett ez az időszak. A filmekhez jelenetlistát kért, saját zenei repertoárjából szabadon állított össze műsort, s eközben nagyon figyelt zeneszámainak hatásos ellenpontjára. 

Diplomáját 1927 júniusában szerezte meg, olyan időben, amikor „Dunát lehetett rekeszteni” mérnökökkel. Évekig nem találta a helyét. Először a Koch és Strezel cég orvosi műszereivel házalt Észak-Magyarországon, aztán Fóthy Gyula gyárában neonfényreklámok tervezésével foglalkozott. Egy barátjának esküvőjén hegedült, amikor felfigyelt rá Szigethy József, a Siemens-konszern képviselője. Ő ajánlotta később Lohrt a Hunniába a Siemens szállította a hangberendezések mellé.

Az első jelentős hangosfilm esemény Budapesten az „Éneklő bolond” (Singing Fool) bemutatója volt a Kossuth Lajos utcai Fórum moziban 1929. szeptember 20-án. A hang az amerikai Western Electric vállalat által felszerelt hangrendszerről szólt: a filmszalaggal szinkronban járatott viasztányérrról. Lohr jó egy évvel később már a Tóbis-Klang féle fényhangrendszert tanulmányozhatta a Siemens jóvoltából Berlinben. Ezt a tudást hozta haza, s ennek birtokában készítette el első hangosfilm felvételeit, melyek közül a „Kék bálvány” még bukás volt, de a „Hyppolit, a lakáj”-tól kezdve egyre nagyobb sikereket aratott a magyar hangosfilm.

Lohr első tíz évi működése alatt sikerült elérnie hogy a különböző hangi jelenségek – emberi beszéd, zene, zaj – torzításmentesen kerüljenek a filmre. A filmszalag útja c. könyvében ezt a hangmesterséget írta le, számos egyéb mesterségbeli kapcsolattal együtt. 1941-ben rövid katonai szolgálat után a Hunnia Filmgyár műszaki cégvezetőjévé nevezik ki, majd a háború után emiatt ki is tiltják a gyár területéről. Családjáról alkalmi munkákkal gondoskodik: műszakirajz oktatás, munkanormák szerkesztése stb. 1952-ben a megalakuló Középület Tervező Vállalatnál kezdi meg akusztikusi pályafutását. A KÖZTI-nél első nagy munkája hatalmas kihívás: a Népstadion hangosítása, melyet húsz hangoszloppal (hangfallal) old meg úttörő módon. További jelentős munkái voltak a moszkvai KGST palota akusztikai tervezése, vagy az algériai Sportstadion hangosítása.

Tizennégy évig előadásokat tartott az építészhallgatóknak, s eközben számos színház, mozi, templom akusztikai tervezését végzi. 1952-ben rehabilitálták és visszahívták a Hunniába. 1956. november elején lakása (Corvin köz 2.) a közvetlen tűzvonalba került, majd néhány nap múlva romokban hevert. Édesapja számos képe, mesterhegedűje, harmincéves filmes emlékei, fotók, dokumentumok – minden elégett. Ideiglenes lakásáról mindenféle vádakkal a Fő utcába cipelték, csak tíz nap múlva szabadult. Lakását újjáépítve 1959-ben kapta vissza. Még tizenhárom évig működött a filmhang közvetlen közelében és ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy megpróbálja rendezni a filmhangzás magasabb rendű értékeit. Megírta a „Filmhang esztétikája” című könyvét, mellyel a XXVIII. Velencei Filmfesztiválon 1967-ben elnyerte a San Marco Arany Oroszlán-díjat. 1964-ben a kandidátusi fokozatot szerzett, és ugyanezen évben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen bölcsészdoktorrá avatták. „A hangzó filmnyelv minősítésének feltételei a filmalkotásban” című téma kidolgozásáért – annak nyilvános megvédése után – 1982-ben az akadémiai doktori fokozatot is elnyerte. Élete hátralévő részében főleg elméletének további igazolását kereste és sok előadásban is ismertette eredményeit. 1994. április 26-án, életének 90. évében húnyt el.


Összeállította: Zányi Tamás 


Dr. Lohr Ferenc fontosabb művei


Budapest, (Régi) Új Nemzeti Színház akusztikai tervezése
Budapest, Népstadion (ma Puskás Stadion) akusztikai tervezése
Algériai Stadion akusztikai tervezése
KGST Palota, Moszkva, akusztikai tervezése
Több mint 400 film hangmérnöki munkája

Tanulmányok

Kandidátusi értekezés: A filmszalag esztétikája, 1955
Bölcsészetdoktori értekezés
Akadémiai doktori értekezés: A hangzó filmnyelv, 1982

Könyvek, kiadványok

A filmszalag útja, 1941
Filmműtermek és mozaik akusztikai tervezése, 1955
A filmszalag kultúrája, 1968
Magyar szinkrontanulmányok, 1976
Hallom a filmet, 1989
Térakusztika – filmatmoszféra – szubjektív akusztika, 1978



2005 február 22. Bartók Rádió

 Dr Lohr Ferencről a Bartók Rádióban

(a hanganyag  meghallgatásához kattintson az ikonra)

10.05-11.00: Nagyítás

A Művészeti Főszerkesztőség filmmagazinja
A tervezett tartalomból:
Sorstalanság - filmen és könyvben. - A film hangja: száz éve született Lohr Ferenc - Fellini interjú-kötet.
- Új bemutatók
Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
Műsorvezető: Németh Gábor
Szerkesztő: Báron György
Rendező: Bognár Monika


Egy diák visszaemlékezései

         
"Valamikor, amikor még különböző felsőfokú tanulmányokat folytattam, felvettem az épületakusztikát mint fakultatív tárgyat. A színvonal miatt megnevezem a tanárt: Lohr Ferenc, a magyar filmvilág nagy hangmérnöke volt. Egy gyakorlati bemutatóra hívta hallgatóit, természetesen nem voltunk sokan. A felvételi hangstúdióban egy elkészült film zenei anyagát vették fel. A stáb – rendezőtől, zeneszerzőtől karmesteren át – ott volt. Azonos részletről a felvételek tömege készült el. Valamilyen indok miatt egyik sem tetszett. A hangmérnök úr az utolsó felvételre, bent a keverőpultnál azt mondta, ez már, akármi lesz is, jó. A visszahallgatáskor a stáb nemet mondott. Még egy utolsó felvételt kellett készíteni, a keverőt oly mértékben elállította Lohr Ferenc, hogy mi –kezdők és analfabéták – is hallottuk, hogy szörnyű. Vajon mi volt a stáb véleménye? Már pedig ez a jó, ennek kell a filmen elhangoznia. Szerencsére a stáb nem tudta, hogy a hangmérnök által kiválasztott felvétel került a celluloidra. Önökre bízom, hogy hangzás- és halláskultúránk milyen állapotban van.

- Géczy László  -